Sajnos a boltokban kapható kenyerekben manapság már majdnem több a mindenféle adalék, mint maga az értékes alapanyag. És akkor még nem is beszéltünk a hozzáadott gluténról, amitől olyan szép lesz a formája, vagy a rengeteg tartósító szerről amitől olyan sokáig fogyasztható. Azért én próbálok figyelni arra, hogy miket eszünk, ezért is kérdeztem meg a nagyimat, hogyan kell házi kenyeret sütni. Persze le kellett némileg egyszerűsítenem a receptet és pár hozzávalót is variáltam, de az eredmény nálunk bevált. Az utolsó morzsáig elfogy pillanatok alatt. :)
Hozzávalók:
- kb. 40 dkg kenyérliszt (tönkölybúza vagy nagyobb sikértartalmú liszt)
- nagy marék búzakorpa
- 1 élesztő
- fél dl tej+pici cukor/méz
- fél dl olívaolaj/napraforgó olaj
- 1-2 tk. só
- magvak (szotyi, tökmag, szezámmag, stb)
Megfuttatjuk az élesztőt a langyos, édes tejben. Ezután hozzáadjuk a többi hozzávalót, ha kell még bele folyadék, egy kis vizet adhatunk hozzá. Aztán ezt az egészet összegyúrjuk. Igazából dagasztjuk. Kézzel azért nem is olyan kis munka, de nagyon fontos, az alapos dagasztás. Ezáltal lesz olyan szép "buborékos" a tésztánk.
Ezután melegebb helyre félre tesszük és egy órán keresztül hagyjuk kelni. Miután megkelt, egy sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezzük és újabb fél órát pihentetjük, majd úgy 180°C-os sütőbe tesszük.
Permetezzük/kenjük meg vízzel, ettől lesz szép ropogós kérge a kenyerünknek. Ezt a lépést sütés közben párszor ismételjük. Ha kész a kenyér, hagyjuk kihűlni, ha tudunk annyit várni. :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.